Búcsúlevél

Ágoston Dánielt személyesen soha nem ismertem.Egy-két alkalommal a facebook-on  megosztott írásaihoz fűzött megjegyzéseken keresztül váltottunk néhány gondolatot. Aztán egyszer csak eltűnt a szemem elől. Mi tagadás hiányoltam. Hiányoltam, mert  gondolatai ugyan azokat a témákat érintették melyek engem is foglalkoztatnak.Néhányan -ki tudja kik, általában arc és név nélküli zombik- agent provocateur -nek titulálták, le zsidózták (Augenstein vagy mit is mondtak).  A lelkileg  érzékeny emberek , aki általában jóval műveltebbek és fogékonyabbak mint a tömeg, nehezen tűrik az alpári ostobaságot, ami mára a magyar társadalom "elfogadott" etikai- közéleti-politikai normájává vált. Tetszik tudni : aki nem lép egyszerre...
 Akiknek mond valamit a neve tudják , nem a populáris és bulvár sajtóban publikál. Mondhatni csak Írást írni és olvasni tudó emberek számára érthető és értelmezhető a munkássága. Igen, Ő is én is elitisták vagyunk.Mert mindkettőnk számára ugyan olyan fontos a Valódi Műveltség  a Tiszta Ész, és az Emberhez Szabott Hit.A Búcsúlevél elolvasása után Fájó szívvel de megértéssel vettem tudomásul távozását.Csak remélni merem, hogy valaha eljut hozzá : Tisztellek és Kedvellek Dániel.